Why? Because I can't write for you... Magyarra áttérve: sajálom, de nem olyan könnyű úgy írni, hogy minden egyes másodpercen azon aggódsz, hogy vagy az apád vagy a nővéred meglátja, hogy miket írogatsz a gépbe... A kézirataimat meg elő se merem venni, mert ahogy ismerem a nővéremet, még megkeresné és elolvasná őket. Amint egyedül leszek vagy legalábbis csak anyum lesz itthon, ígérem, hogy jönni fogok normális frissekkel! Már megírtam a Nessie és Jake 11. fejezetét is és halványan derengeni kezdett a folytatása is. És arról még nem is beszéltem, hogy ha befejeztem valamelyik mostani történetemet, akkor belekezdek egy teljesen újba is, aminek a fő karakterjeit most dolgozom ki! Szóval vannak ötleteim, csak mivel egy gép van a lakásban, elég ritkán tudok rákattanni úgy igazán... De majd lesz valahogy! =)
Ezt muszály volt felraknom, annyira de annyira tetszik! Ez a pasi a fejlécen... te jó ég! =) És még színeiben is passzol a CSS kódhoz, úgyhogy nem tudtam ellenállni neki. Az oldal most teljesen más, mint eddig bármikor és szerintem jó úton haladok a portál szerkesztésben! Nem tudom, hogy holnap tudok-e hozni valami frisset, mert nagyiméknál nem szeretek gépezni, hanem inkább olvasok. Meg egy kicsit össze is vagyok zavarodva, mert olvasgattam néhány Renesmees fanficet és attól tartok, hogy az én elképzeléseim az életéről túl sablonosak és nem szeretném, ha az írásom is az lenne. Elvégre én sem szeretek sablonos történeteket olvasni... Majd agyalok a dologon!
Tegnap nem tudtam jönni, mert apummal voltam egy csomót és eszembe se jutott, hogy gépelnem is kell még! Ma viszont három frisset is hoztam: felraktam a Rensemee és Jacobos írásom kövi részét és bővítettem Lea történetét további két résszel.
Ma két új részt hoztam Renesmee és Jake történetéből. Egyébként már sokkal előrébb vagyok a történetben, csak begépelve nincsenek még a fejezetek! Holnap valószínűleg a Lea's fateet fogom folytatni, mert már régen nem foglalkoztam vele!
Már majdnem készen vagyok mindennel, már csak a zene és a főoldal hiányzik. Egyenlőre lövésem sincs róla, hogy mit tegyek a kezdőlapra...
Ma elhoztam nektek Lea történetének további három fejezetét és a Nessieről és Jakeről írt fanfictionömnek a folytatását. Az elitekhez és a top affiekhoz is várom a jelentkezéseket!
Végre kitört a nyári szünet! Furcsa, hogy igazából nem is annyira örülök neki, mert ez azt jelenti, hogy rohadt keveset fogok találkozni és beszélni a többiekkel az osztályból. Másrészt pedig megkönnyebbültem, hogy két és fél hónapig egy kumma szót sem kell tanulnom, csak ha önszántamból ülök le! Az elmúlt egy év alatt rengeteget változtam és úgy érzem, hogy ezek a változások csak jót tettek nekem. Sokkal jobban érzem magamat a gimis osztályomban, mint a régiben, de azért egy icipicit ők is hiányoznak. Amellett, hogy a fél osztályomat csak szeptemberben fogom viszont látni azért van egy csomó jó dolog a nyárban. Pl.: strand, sok alvás, rengeteg szabadidő, napsütés, temérdek idő az olvasásra, az írásra és a gépre. Nah, meg azért nyáron sokkal több szabadidős programot lehet szervezni, csak ezekkel az a gond, hogy a barátaim jó része nem szegedi, úgyhogy elég macerás lenne őket elhívni csak egy gyors fagyira vagy délutánonként elüldögélni velük a rakparton vagy ilyesmi... Majd meglátjuk mi lesz a közös programokból, de én mindenképpen szeretnék elmenni a lehető legtöbbre! Ma semmi más frisset nem fogok hozni, mert nincs kedvem. Sziasztok!
"Senki se születik úgy, hogy gyűlöl egy másik személyt a bőrszíne vagy a származása, vagy vallása miatt. Az embernek meg kell tanulnia gyűlölni, ha képes a gyűlöletet elsajátítani, akkor meg lehet tanítani a szeretetre, mert a szeretetet az emberi szív sokkal természetesebbnek érzi, mint az ellentétét."
A címből már elég sokat kitalálhattatok és most tényleg úgy áll a helyzet, hogy a sulira kellene koncentrálnom, mert Szeged legjobb gimiei körül járok az egyikbe és most évvégén hajtanom kell a jobb jegyekért! Például ezen a héten kaptam meg életem első egyesét, nyelvtanból, úgyhogy nem állok valami fényesen belőle és nem akarom hagyni hogy lerontsam a jegyemat hármasra! A dizájn már megint új és őszintén szólva elég szar, de egyenlőre nem tudok mit csinálni neki! Holnap és már ma is sokat kell tanulnom és nem érek rá a gép előtt gubbasztani. Egyébként meg napló írásába kezdtem és már bővítgetem a történetemet is, amit a nyári szünetben szeretnék teljes egészében publikálni! Mindezektől függetlenül fogok jönni, amint időm engedi, csak szerettem volna fair lenni veletek és gondoltam, elmondom, hogy ne várjatok sűrűn! =)
P.S.: Alig várom a nyári szünetet! Annyi sok tervem van!
Elhatároztam,
hogy megváltozatom az életemet. Elég súlyos cím tekintetbe véve, hogy igazából
mit is jelent. Az utóbbi napokban mély letargiába estem, amit a drágalátos
nővéremnek köszönhetek. Hiába próbálom még magam előtt is tagadni: mindig is irigykedtem
rá és versenyezni akartam vele, be akartam bizonyítani, hogy jobb vagyok nála.
Viszont erről nem tehetek! Nem szándékosan tettem eddig sem és ezután sem fogom
így tenni! Gyerekkorunkban sokat veszekedtünk és ő még azóta sem változott, de
most már többnyire nincsenek ilyen gondjaink, mert én már felnőttem, vele
ellentétben és felfogtam, hogyha jóban akarok lenni vele, akkor sok mindent
kell majd megbocsátanom neki és
lenyelnem tőle a hülyeségeit és ezerszer és ezeregyedszer is meg fogok neki
bocsátani, mert ő a nővérem! És szeretem őt, akkor is, ha néha sőt az utóbbi
hónapokban mindig tiszta hülye! Őszintén remélem, hogy nem olvassa a blogomat,
mert ha igen , akkor nekem annyi… Szóval
térjünk vissza a tárgyra, miszerint megváltozatom az életemet. Eddig azon
siránkoztam, hogy folyamatosan hízok és nem érzem vonzónak magamat, de ma, egy
pár perccel ezelőtt táncolás közben rájöttem a titok nyitjára: a kezembe kell
vennem az életem irányítását, mert így nem lesz jó vége. Nem akarok radikális
változásokat, csak éppen annyit, hogy azoktól jobban érezzem magamat. Ezentúl
is a tanulás, a kötelezettségeim és a családom állnak az első helyen, viszont
utánuk gondolnom kellene magamra is! Hogyan érezhetném jobban magamat? Ha
lefogynék 70kg alá és tényleg szebbnek látnám magamat. Tudom, hogy irtó soknak tűnik
a 70kg, de egy 174cm magas, izmos és nem hájas lánynak illetve lassan nőnek,
igenis nem kell 50kg-nak lennie. Aki pedig ezt gondolja, az inkább hagyjon
békén! Már sokat agyaltam az idei nyarammal
kapcsolatban és azt tudom, hogy nem
akarom végigfogyózni, mint tavaly! Idén szeretnék az osztálytársaimmal lenni a
nyáron és lejárni a strandra, meg néha bemenni egy filmre a moziba, vagy
elmenni valakihez pizsipartira stb…
Remélem,
hogy tudtam valami kis pluszt is adni a bejegyzésemmel és nem fölöslegesen
(feleslegesen) írtam!
Az elmúlt hetem egészen jó volt, ahhoz képest, hogy szünet után ugye nem mentem szívesen vissza a suliba! Hétfőn angolból és rajzból kaptam egy-egy ötöst, ezenkívül még annyi történt, hogy informatikán Á. Vagy V. kihúzta a monitoromat a konektorból. Nem tudom, hogy minek, de abban biztos vagyok, hogy nem akartak megbántani vagy ilyesmi… Ez is jól mutatja, hogy nem érthetek meg mindent és mindenkit. Kedden kikaptuk a töri tézét és az is ötös lett! Aznap reggel meg hisztirohamom volt, úgyhogy a kedden nem volt túl jó hangulatom. Szerdán az irodalmat és a nyelvtant kaptam ki: a nyelvtanom négyes lett, a középkorból írt témazáróm meg ötös és meg is lettem dicsérve, hogy milyen szép lett a dolgozatom! Egyébként visszatérve a törire: a tanárnő mindnig el van ájulva az esszéimtől, amiket írok neki, így legalább nekem is van egy kis sikerélményem. Csütörtökön Shopen koncerten voltam. Ma éjjel fél egykor tudjátok, hogy mire ébredtem fel? Az idóta nővérem küldött egy sms-t, hogy holnap csak későn jön haza. Majd felrobbantam, olyan mérges voltam rá! A normális emberek hétföznap éjjel fél egykor alszanak és nem küldözgetnek senkinek sms-eket! Ráadásul ez nem az első eset és legalább már kétszer elmagyaráztam neki, hogy hagyjon békén este 10 után, kivéve, ha valami baja van! Hányszor mondjam még el egy 20 éves „felnőttnek” ? Ma délután felhívtam és mégegyszer leszidtam. Most meg eljöttem nagyimékhoz és itt vagyok. Nem igazán fogok ráérni netezni a hétvégén, mert fel kell készülnöm egy csomó jövő heti dogára és Forma-1 is lesz.
nyilván
vannak, amikért jobban vagy kevésbé rajongok, de alapvetően ezek a filmek a
kedvenceim:
Ha
eljön Joe Black
Ez
az egyik legjobb film, amit valaha életemben láttam! Nagyon ajánlom
mindenkinek, hogy nézze meg, aki még nem látta! Szerintem gyönyörű film!
Volt
Csak
nemrég néztem meg, mert nem sokkal idági nem szerettem az animációs filmeket,
mert nem valóságosak. Viszont mostanra módosult annyiban a véleményem, hogy
mesék elkészítésére tökéletesek az animációk!
Titanic
Mondhatni
az örök klasszikus film... Szinte alig akad néhány ember, aki nem látta volna
még. Jópárszor megnéztem már ( főleg olyankor amikor sírós kedvem van (=).
Villámtolvaj
- Percy Jakson és az olimposziak
Pár
héttel ezelőtt néztem meg és kellemesen csalódtam benne. Jó, eleve nem oltam
róla túl jó véleménnyel a tartalmát olvasva, viszont elég izgalmas. Nem
olvastam a könyveket, úgyhogy azokkal nem tudom összehasonlítani, de biztos
vagyok benne, hogy a könyvek jobbak a filmnél. Nem egy remekmű, de ha unatkozol
és van egy pár órád, akkor éppen megfelelő film!
Harry
Potter és a bölcsek köve
Miért
csak ez a film került fel a listámra? Mert nekem ez adta a legtöbbet! Kislány
koromban arról álmodoztam, hogy majd egyszer én is eljutok az Abszol útra, meg
hogy majd én is kapok levelet, mint Harry. Ezt a részt láttam a legtöbbször.
Már a számát sem tudom, hogy hányszor néztem végig. Az első 3 film nyújta
vissza a leghitelesebben a könyveket, bár ezek sem érnek fel velük! Könyvben
ezerszer jobb minden H.P.-s rész. A hatodik filmről meg ne is beszéljünk, mert
az egyszerűen röhejes...
Narnia
krónikái 1.
Miután
láttam ezt a filmet és a Caspian herceget, elkezdtem olvasni az egészet elölről
és A varázsló unokaöccsének a feléig jutottam el, de utána abbahagytam, mert
nekem már túl mesés volt! Valószínűleg az lehetett a baj, hogy már lassan 16
leszek és ilyenkor elkezdeni egy mesevilágba beleélni magát az embernek nehéz
és nekem már nem ment.... És hogy a filmről is írjak valamit: szerintem
mindenkinek látnia kell, aki szereti a meséket!
s valaki úgy fogadna el, ahogy vagyok. Bár még csak 16 évet éltem, mégis azt érzem, hogy szükségem van valakire. Nem feltétlenül egy fiúra, inkább egy igazi barátra vágyom. Akinek mindent elmondhatok habozás nélkül és ő is ugyanúgy megbízik bennem. Ez az amire igazán szükségem van! Egy olyan emberre, aki megért és elfogad! Soha életemben nem volt egy igazi barátom sem és amikor felkerültem a gimibe, hogy majd itt lesz… - Tévedtem! – Ne értsetek félre, jól érzem magamat az osztályomban, és van egy baráti köröm, akikkel jól elvagyok. Viszont szinte mindenkinek van egy legjobb barátja/barátnője, csak nekem nincs. Szeretném, ha lenne valaki aki, ha bajba kerül és szüksége lenne segítségre, akkor neki én jutnék először az eszébe és fordítva is! Jobb és könnyebb lenne az életem, de hát most sem kellene panaszkodnom, hiszen jól megvagyok, de sokszor egyedül érzem magamat.