2010. április 10. - Szeretném, ha szeretnének

s valaki úgy fogadna el, ahogy vagyok. Bár még csak 16 évet éltem, mégis azt érzem, hogy szükségem van valakire. Nem feltétlenül egy fiúra, inkább egy igazi barátra vágyom. Akinek mindent elmondhatok habozás nélkül és ő is ugyanúgy megbízik bennem. Ez az amire igazán szükségem van! Egy olyan emberre, aki megért és elfogad! Soha életemben nem volt egy igazi barátom sem és amikor felkerültem a gimibe, hogy majd itt lesz… - Tévedtem! – Ne értsetek félre, jól érzem magamat az osztályomban, és van egy baráti köröm, akikkel jól elvagyok. Viszont szinte mindenkinek van egy legjobb barátja/barátnője, csak nekem nincs. Szeretném, ha lenne valaki aki, ha bajba kerül és szüksége lenne segítségre, akkor neki én jutnék először az eszébe és fordítva is! Jobb és könnyebb lenne az életem, de hát most sem kellene panaszkodnom, hiszen jól megvagyok, de sokszor egyedül érzem magamat.