Id�nk�nt elfog a v�gy, hogy ki�rjam magamb�l a gondolataimat, mert mikor le�l�k a g�p el� �rni, �gy �rzem, hogy valaki, ha m�s nem, saj�t magam, meghallgatott �s eddig b�rmi t�rt�nt is velem, mindig seg�tett az �r�s. Tudj�tok nincs valami izgalmas �letem, de alapj�ban v�ve nem is b�nom, hogy bizonyos dolgok kimaradtak az �letemb�l, mert mostanra m�r tiszt�ban vagyok vele, hogy t�nyleg kicsit kil�gok a sorb�l. �s nem azon a tipikus tin�dzserkori hormonhull�mz�s miatt �rzett "senki sem �rt meg engem" m�don. Azt hiszem, csak annyi bajom van, hogy kezdek r�j�nni, hogy a vil�g egy�ltal�n nem olyan hely, amilyennek gyermekk�nt k�pzeltem. Sokat �lmodozok, lehet, t�bbet is mint kellene, de ezek n�lk�l egyszer�en nem tudok �lni. N�lam minden �t az �r�shoz vezet. Mikor elmer�l�k a fant�zia vil�gomban, akkor minden gondom megsz�nik �s ha csak p�r percre is, de fel�lemelkedek a h�tk�znapi �letemen. Nemr�giben megfogalmaz�dott bennem egy gondolat, amit szeretn�k megosztani veletek:

�lom �s val�s�g k�z�tt az az alapvet� k�l�nbs�g �ll fenn, hogy az �lom sosem v�lik val�s�gg�. Ha �gy hissz�k, megval�sult egy v�gyunk, l�tnunk kell, hogy mindig k�l�nb�zni fog att�l, amit meg�lmodtunk, mert az �lmok sz�ps�ge �s t�k�letess�ge pont azokban az apr�, de ann�l fontosabb r�szletekben, egy�ttal k�l�nbs�gekben rejlik, amik sosem val�sulhatnak meg teljes eg�sz�ben, hiszen az �lom att�l �lom, hogy nem a val�s�g �s amikor val�s�gg� v�lik, elveszik bel�le valami, valami, amiben az eg�sz �lom l�nyege rejlik. Azt hiszem, tudom, mi ez a l�nyeg: mi, emberek szeret�nk �lmodozni, valami olyasmi ut�n v�gyakozni, ami nem val�sulhat meg �s ez abb�l fakad, hogy szeretn�nk kiszakadni a n�ha igenis sz�rke h�tk�znapokb�l. �s mikor beteljes�l v�gyaink egy r�sze, r�j�v�nk, hogy v�gyakozni ut�na sokkal jobb volt, mint m�r birtokolni.

U.i.: Persze, kiv�telek mindig vannak.