Sziasztok!

Igen, amint látjátok, új külsőt kapott az oldal. Furcsa érzések keringenek bennem ezzel az egész G-portálos irogatással kapcsolatban. Emlékszem, régen mennyire szerettem csinálni, de mára már lassan négy és fél év után, sokkal inkább tartom időpocsékolásnak ezt az egészet, mert lássuk be, hogy amit mi itt a Gp "író palántái" csinálunk irodalmilag szinte semmit nem ér. Persze vannak szerencsések, akiket talán felfedeznek és valóra válthatják álmaikat, de a legtöbben egyszer rá fognak jönni, hogy attól, hogy H.P.-s vagy Twilight-os történeteket írnak, még nem azt jelenti, hogy lenne bennük tehetség. Én magam is ebbe a kategóriába tartozom. Imádok olvasni, vannak eredeti gondolataim és a magyar tanárnőm jótékony hatásának következtében van némi fogalmam arról, hogy mi számít értékes műnek és mi a selejt kategória. Ezzel nem akarok senkit megsérteni, csupán azt akarom mondani, hogy nem kellene ennyire komolyan venniük sokaknak ezt az egész portálozós dolgot. Gomba mód szaporodnak a blogok és az önjelölt "írók", ami nem is baj, hiszen ez azt is jelenti, hogy végre a korosztályunk is vezébe vesz egy pár könyvet és olvas. A könyvek az élet legjobb tanító mesterei. Talán sejthetitek már, hogy az fogalmazódott meg bennem, hogy úgy tervezem, nem írok több fanficet. Ezt az utolsót még befejezem, bár lassanként, de mégis nem hagy nyugodni. És (tudom, hogy nem kezdünk vele mondatot, de nem érdekel) talán az is felmerülhetett most már bennetek, hogy magától a Harry Potter-világtól is készülök búcsút venni, lassú, szép és mégsem teljes búcsút, mert 12 éves korom óta, öt és fél éve, május környékén fogtam először kezembe A bölcsek kövét, s azóta nem volt megállás. Az év szilveszterén A tűz serlegével köszöntöttem az új évet, de már január elsején faltam A Főnix Rendjét és még a téli szünet vége előtt elolvastam azt is. Aztán egy hét szünet után megvettem A félvér herceget, majd A Halál ereklyéit és bezárult a kör még 2007 február-márciusában, s egy olyan lány, aki addig utált olvasni, a könyvek rabja lett. Nyolcadik osztályos voltam, mikor először olvastam az Alkonyatot, tavasz környékén... Igen, ilyen pontosan emlékszek minderre. Még az is előttem van, ahan ülök vagy fekszem az ágyamon és falom a Főnix Rendjét. Mostanra rájöttem, hogy vannak a Harry Potteren és Twilight Sagán kívül más igenis olvasható kötelezők, ajánlott olvasmányok, szórakoztató regények és történelmi regények. Jah és elfelejtettem, hogy kilencedikben az Eragon-t ismertem meg, alig várom, hogy a negyedik könyv kijöjjön magyarul is! Most épp a realista regények korszakomat élem, pedig alapvetően eddig inkább a romantikusak tetszettek. Jó részt még csak kötelezőket olvastam, azaz Balzac-tól a Goriot apót és Flaubert-től a Bovarynét.

Ne haragudjatok, de mennem kell, remélhetőleg holnap is lesz energiám jönni, mert van egy csomó mesélni valóm!

P.S.: BOLDOG MIKULÁST MINDENKINEK! 

xoxo