Csomó dolog van, amiről az emberek azt hiszik, nem képesek megtenni, de amikor muszáj, rájönnek, hogy mégis megy nekik. - Stephen King
... Én is így vagyok például a fogyókúrával. Bár még csak 17 éves múltam júniusban, mégis legalább már háromszor fogtam neki a nagy lefogyásnak. Most csinálom a harmadikat és egész jól megy, jobban, mint eddig bármikor. Nem akarok csontsovány lenni és nem küzdök testkép zavarokkal, csak csinosabb, lágyabb, nőiesebb akarok lenni a kicsit duci kategória helyett. 175 cm körül vagyok és pillanatnyilag nagyjából 71 kg. Július óta fogytam minimum nyolc kilót, de nem éheztettem magam, meg ilyenek, csak életmódot váltottam. Tudom, elég elcsépelt kifejezés, de én tényleg ezt tettem. Heti négyszer mozgok és visszavettem a kajálásból, ennyi. Nem mondom, hogy nem követelt áldozatokat, mert igenis le kellett mondanom a csokikról és még ma is bőszen számolom a kalóriákat. Nagyon, nagyon sokat segít, ha tisztában vagy vele, hogy mennyi kalóráit viszel be a szervezetedbe, mert akkor azt is tudod, hogy mennyit kell mozognod ahhoz, hogy ledolgozd és még fogyj egy-két dekát! A jelenlegi célom, hogy hattal kezdődjön a kilóim száma, én már ezzel is meg leszek elégedve, de titkon mindig is 65 kg akartam lenni és most is erre vágyom! Nem akarok megállni addig, borzasztóan szeretném.
Szóval kitartás mindenkinek, aki diétába kezd és csak egyetlen egy tanácsot fogadjatok el tőlem: Ne essetek túlzásba! Ha kívánod azt a csokis muffint, akkor egyél belőle, de ne rögtön hármat vagy ne adj Isten többet, hanem csak egyet és annak élvezd ki minden pillanatát! Nekem bevált, mert így se nem sóvárgok semmiért, se nem zabálom halálra magam, amikor egyszer nem bírnám tovább és rávetném magam a kívánt ételre.
xoxo
|