Sziasztok! Nem is tudom, mikor jöttem utoljára, de nem is érdekel annyira, mert a blogolás számomra nem kötelesség, hanem hobby. Szóval a címben szereplő három filmet néztem meg az utóbbi napokban és mind nagyon tetszett. Az Aranyhaj egy igazi hercegnős tündérmese és annak ellenére, hogy úgy álltam neki a mese kezdetekor, hogy biztos valami ultra gagyi eltorzítás lett, már húsz perc után oda voltam érte, tényleg tündéri mese! A Remember me már egészen más kategória, de a három film közül a legtartalmasabb. Engem nagyon elgondolkodtatott a történet, és még Robert Pattinson is megtetszett a végére!   Emlékeztem rá, hogy van valahol egy poszterem róla és mikor megtaláltam, rájöttem, hogy ez ebből a filmből van és azonnal kiraktam az ajtómra, ott virít Jacob mellett. Tyler Hawkins emlékére készíteni fogok egy ilyen karakert az egyik írásomba. Ez a film lett amásodik kedvenc romantikus drámám A ház a tónál című örök kedvencem mögött. A király beszéde pedig érdekes történelmi film volt, legalább egy életre megjegyeztem, hogy a második vh. idején VI. György volt a britt király. Colin Firth elképesztően játszotta a szerepét, maximálisan megérdemelte az Oscar-díjat!

Egyébként ma voltam a Rosmannban és vettem pár smink cuccot és anyuval elintéztük a bizonyítványomat, mert hogy az osztályfőnök helyettes (a magyar tanárnő) felcserélte a német és az angol jegyemet és inkább szóltunk, minthogy utána felelősségre vonjanak. Én mindig úgy vagyok vele, hogy jobb az egyenes úton járni, s végül egy idézettel zárom ezt a bejegyzést:

"Hogy mit csinálunk az életben, az lényegtelen. Csak az a fontos, hogy csináljuk, mert más nem fogja helyettünk. Mint mikor belép valaki az ember életébe, és az egyik felünk az mondja, messze nem vagyunk még kész rá, de a másik felünk azt mondja, tegyük örökre magunkévá."