Annyi tanulnivaló szakadt most a nyakamba, hogy elveszi a kedvemet mindentől! Lassan már ott tartok, hogy csak annyira vágyok, hogy egész nap csak alhassak vagy lustulhassak az ágyamban. Reggelenként alig bírok kikászálódni az ágyból, esténként meg nem tudok elaludni. Stresszelek a német vizsga miatt, aminek semmi értelme nincs, maximum annyi, hogy feldobom a pacskert a stressztől, de ez kurvára nem érdekli a tanárt. Sorra írjuk a fontosabbnál fontosabb témazárókat meg házi dogákat, mint minden évvégén, viszont most jobban kikészít ez az egész, mint eddig valaha, pedig még csak most jöttünk vissza a tavaszi meg az érettségi szünetről...

De jó dolgok is történtek velem. A biosz-kémia tanár nagymama lett, így egy ideig nem lesz, helyette irodalmat fog tartani a magyar tanár, akinek véletlenül pont mindig akkor van lyukat órája. Ilyen szerencsételenek is csak mi lehetünk, a Tömörkény 10.e osztálya. A másik jó hír, az, hogy apa szerzett nekem melót a nyárra, pontosabban csak júliusra, de az is elég. Szikin fogok majd dolgozni. Nagyon örültem neki, mert legalább lesz pénzem és valószínűleg vehetek majd egy telefont vagy ha addig nem jön össze a laptop, akkor az eddig összekapargatott zsebpénzemmel együtt már lesz annyi, hogy tudjak venni egy normálisat.

xoxo