Nem épp a legjobban sikerült része a történetnek, ha most írnám, valószínűleg egyáltalán nem tereltem volna el erre felé a szálakat. A történetért kattints a Bővebben-re!
Nem megy nekem ez a zárás, akárhányszor elhatározom, hogy szünetelek, mindig sokkal nagyobb késztetést érzek az íráshoz. Elkészültem a történétemben is egy újabb fejezettel és úgy döntöttem, hogy mostmár felpakolok minden kész részt. Szeretném még idén lezárni ezt a sztorit, sőt már a téli szünet előtt újba akarok kezdeni, elég nehéz lesz megvalósítani, úgy, hogy nem csapom össze a Ha minden okkal történik-et, de majd igyekszek.
Nézegettem YouTube-on videókat,s talátam kettőt, amelyek megihlettek a folytatáshoz.
Olyan vagyok, mint egyetlen csepp a tengerben: önmagában elenyésző, láthatatlan, a megfelelő helyen pedig az élet forrása, mely a Nappal az élet eredője.
Azt hiszem ismerlek, pedig azt sem tudom, ki vagy. Azt hiszem, hogy van bennünk valami közös, pedig soha nem beszéltünk. Csak annyi biztos, hogy te és én ugyanott járunk, ezen a Föld nevű bolygón. Kíváncsi vagy rám? Megismernél? Mire vársz?